Ez a hétvége a kulturális örökségünknek szánva. Kaptam meghívót a városvédő egyesülettől
a Borsos József tervezte Krematórium épületének megtekintésére, valamint a Köztemetőben található, NEVEZETES SZEMÉLYEK hamvait tartalmazó, a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánított síremlékek bejárására.
Elmentem. Sokan voltak. Amikor megérkeztem, mondta az egyesület elnöke, hogy tegnap is volt megemlékezés, és voltak a férjem sírjánál is. A legutolsó sír, ahová a múzeológus elvezetett, ma is az övé volt. Nagyon megrázott: nem vagyok még lelkileg felkészülve arra, hogy mások nevezetességként tekintetik meg legfájóbb veszteségemet.
Délután festettem egy fekete képet. Csak most, ahogy írom ezt a bejegyzést, jutott eszembe, hogy miért épp ma tudtam megcsinálni, pedig hónapok óta készültem rá.
Az alábbi képek Torok Sándor síravatásán készültek 2008. május 13-án, születésének 72-ik évfordulóján (Fotók: Iklódy János).
Délután festettem egy fekete képet. Csak most, ahogy írom ezt a bejegyzést, jutott eszembe, hogy miért épp ma tudtam megcsinálni, pedig hónapok óta készültem rá.
Az alábbi képek Torok Sándor síravatásán készültek 2008. május 13-án, születésének 72-ik évfordulóján (Fotók: Iklódy János).
Prokai Gábor síravató beszédét tartja
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése